Magyarországon

Lassan 3 hónapja, hogy hazaköltöztünk Magyarországra. Az elmúlt időszakban a szüleimnél laktunk, ahol Fürtös csak "másodhegedűs" volt Zenta, az egy éves magyar vizsla területén. A két kutya az elején nehezen szokott össze, de teljesen váratlanul néhány nap után úgy döntöttek, hogy, ha már egyszer együtt kell élniük, akkor élvezzék ki annak minden percét. A két kutya szinte egész nap csak játszott, birkozott, futkozott és elválaszthatalan baratok lettek pár hét leforgása alatt.

Fürtös augusztus elején hugomék két napos lagzijára is velünk jött Bozsokra. Ide Zenta "kajla magaviselete" miatt nem jöhetett, azonban hugomék Borcsája szintén velünk volt. Fürtös kicsit izgága volt a hangos zenétől, de ezt leszámitva nagyon élvezte a bulit....és persze az erdőt és a gyönyörű tájat.

Fürtös augusztusban tüzelt is, igy szegényke jó két hetes karanténban volt. Tavaly ilyenkor lett vemhes, idén azonban Subanak más pár jutott :) (Erről majd később.)

Kb másfél hete, október elején sikerült beköltöznünk a lakásunkba. Fürtös, aki általában nagyon gyorsan alkalmazkodik az új helyzetekhez, most úgy tűnik nehezen szokja meg az új helyét. Azt azonban nagyon élvezi, hogy mindenhova visszük magunkkal.

Fürtös

Ime néhány kép Fürtösről, aki mindig, mindenhol ott akar lenni.

biciklitúrán:

végállomás, és a jól megérdemelt hűtőfürdő

közös pihenő
edzés egy újabb túrára az udvaron.

2009. Karácsony

Békés Karácsonyi Ünnepket és Nagyon Boldog Új Évet kivánunk!!!

Merry Christmas and Best Wishes for a Happy New Year!!!

Szereplők: Bercel, Botond, Gyöngyi, Bogáncs és Fürtös

December 23.

Az elmúlt napokban egy kis technikai nehézségeim voltak, de mostanra már minden rendben.
Legnagyobb hir kutyakörökben, hogy mostanra már a Fürtös család minden tagja megismerkedhetett a hóval. Azt hiszem minden kutya egyetért abban, hogy a hó az jó!!!
Fürtös is kiélvezte a hó adta örömöket. Annak kevésbé örül, hogy egy törölközőn kell feküdnie minden egyes bejövetelkor kb még fél óráig ahhoz, hogy leolvadjon róla a csimbókokban szőrére fagyott hó, de azért hősiesen engedelmeskedik. Szánkózni is jött velünk, sőt a jeges úton csúszkálást is nagyon élvezte. Nekifutott és jó pár méterrel az érkezésre kimért pont után tudott csak megállni. A szánkó madzagja valmilyen oknál fogva nem tetszett neki, de én nem bántam mert legalább segitett egy kicsit húzni.

Ma egy hete, hogy elment Csipke és Fürtös reggelente még mindig keresi a kiskutyákat az udvaron. Aztán belenyugszik, hogy már nincsenek és visszaballag az ajtó elé. Sokkal több időt akar most velünk tölteni, amit persze nem bánok, mert én is úgy gondoltam, hogy most egy kicsit többet foglalkozunk vele. Mindenhová jönni akar velünk, egyik nap még az óvodába is elkisért, amikor Bercelért mentem. Az ovisok persze nagyon örültek neki. Hazafelé még megálltunk a parkban is és futkozhatott egy kicsit a gyerekekkel.
Bercel jobban viselte a kiskutyák távozását, mint gondoltam. Arra számitottam, hogy egyre nehezebb lesz neki, ahogy fogynak a kutyák, de éppen az ellenkezője történt. A végére természetessé vállt neki, hogy jönnek a bácsik és a nénik és elviszik őket. Azt persze megigértette velünk, hogy leszenek még kiskutyák.

December 16.

Ma elment Csipke, az utolsó kiskutya is.
Irigykedhetünk rá mindennyian, hiszen neki jut két bárány is, akit terelgethet.
Már régóta tervezzük, hogy elvigyük Fürtöst egy farmra és kipróbáljuk mi maradt a terelő ösztönéből. Alig várom, hogy meglátogassuk Csipkét és új családját.
Ismét tettem pár érdekes cikket a listába.

December 15.

Tegnap nagyon szép idő volt és az előkertben játszottak a gyerekek és Fürtös. Gondoltam Csipkét is kivisszük megunkkal, majd figyelek rá jobban, mert itt nincs kerités. Hát nem nagyon volt rá szükség, ugyanis Fürtös azt sem engedte meg neki, hogy kettőt lépjen. Ilyet még nem láttam tőle. Szó szerint terelgette Csipkét, akinek esélye sem volt, hogy meglépjen tőlünk. Többszöri rászólásra aztán hagyta egy kicsit legalább körbeszaglászni egy kicsit, de a fél szemét mindig rajta tartotta. Csipke amúgy nagyon ügyesen figyel és engedelmeskedik, ha hivom és a nevére is felkapja már a fejét.
Fügéről jött hir: többnyire alvással töltötte az 5 órás autóutat és jól érzi magát.
Szőrápolásról találtam egy jó linket. Feltettem a jobb oldalon felsorolt linkek közé.

December 14.

Már csak Csipke van nálunk. Fürtössel élvezik egymás társaságát: sokat futkoznak, játszanak.
Szombaton repülőre adtuk Subát, aki szerencsésen megérkezett Sacramentoba és most már Bundásként élvezi a kalifornia-i klimát.
Vasárnap autóba ült Barka, aki most már Füge névre hallgat és remélem mostanra már jól összehaverkodott új családjával.
Virginia-i Borzi jól érzi magát. Kedvence a közeli tó partján sétálni és a homokban ásni.
Régi Betyár, jelenlegi Suba megtanult lépcsőzni, új kedvence a csirke máj és jókat játszik a tükör előtt saját tükörképével. Nyugodt kiskutya és ragaszkodik új gazdáihoz.
Egyelőre mindenkinél viszonylag kevés balesettel működik a szobatisztaságra nevelés. A kicsik ügyesen folytatják a nálunk megtanult dobozba piszkitást.

December 7.

Ma este már csak egy tálat kellett kitennem vacsorára.
A szimmetria elcsúszott, hiszen ma Bogáncs is hazament. Ez az út volt talan a legrövidebb, csak néhány perces. Vele kapcsolatban csak az vigasztal, hogy biztosan gyakran látjuk majd egymást.
Ohioi Bodzáról viszont kaptam hireket, miszerint nagyon jól birta az utat és kitünően érzi magát új otthonában.
Kiváncsian várom az első napok élmenyeit az új gazdáktól.

December 6.

Hát, már csak 4+1 kutya futkozik az udvaron.
Tegnap reggel Virginiaba indult újdonsült gazdáival Bukfenc, azaz új nevén Borzas, alias Borzi.
Aztán dél körül elkezdett szállingózni a hó, és útjára bocsájtottuk Ohioba a család bohócát Zoknit, azaz Bodzát. A kis Betyár is elindult délután, ám neki csak egy gyenge fél órát kellett utaznia, ahhoz, hogy elöszőr haza érkezzen.
Maradtunk hát újra szimmetrikusan a kicsikkel. Kettő fekete, kettő fehér, kettő fiú és kettő lány mindkét szinből: Bogáncs-Barka és Suba-Csipke. Ma mindannyian élvezték a jó időben a hóban, majd latyakban, végül sárban futkosást, de valahogy érződik rajtuk, hogy hiányoznak a többiek. Mindig együtt vannak és vigyáznak egymásra, amig még lehet....

December 1.

Tegnap szinte egész nap esett az eső, de persze a kutyák nem voltak hajlandóak bemenni a garázsba. Mivel egész okosan a tető alatt maradtak és nem áztatták el magukat túlságosan, ezért hagytam, hogy kint maradjanak. Behúzódtak a tető alá és sokat aludtak.
Na, de aztán eljött az este 8 óra, amikor is megállt az eső. Megették a vacsorájukat és olyan őrült kergetőzésbe kezdtek, amilyet még nem láttunk. Bepótolták az egész napos lustálkodást. Kb 10 óra volt már mire lenyugodtak és ekkor feküdtek csak le aludni.
Persze a késő lefekvés nem befolyásolta a szokásos 7-kor ébredést. Ugyanolyan tempóban folytatták a játékot, mint ahogyan abbahagyták az este.
Mindegyikük külön dicséretet is kapott, mert most először minden pisi és kaki a WC-be került az éjszaka alatt!!!!
Ma, bár hideg volt, de legalább száraz, és ezeket a kutyákat a hideg abszolút nem állitja meg semmiben.
Fürtös most már egyálalán nem szoptat. Onnan is észreveszem, hogy kevesebb kaját kér. Lassan visszaállhatunk a napi egyszeri esti etetésre.

November 29.

Hát, eljött az idő, hogy búcsút vegyünk az első kiskutyától. Lonci ment ma haza, és mi csak ülünk és bambulunk magunk elé. Nem hiszem, hogy könnyebben fog menni az elvállás idővel. Sőt talán még nehezebb lesz majd, mikor majd az utolsó is elmegy tőlünk.
Bercelnek nem is mertem megmondani, hogy a Lonci, ment el. Ő volt a kedvence.

November 28.

Nem tudom mi olyan mulatságos a tésztában, de a kis kutyáknak tegnap ebédkor sikerült hatalmas örömet szereznem azzal, hogy tettem a táljukba egy kis penne tésztát. Többen is kivették a tálból és dobálták, hemperegtek vele, letették, majd rátámadtak... és lehetne még sorolni a különböző, hirtelen kreált játékformákat. Aztán persze nyert a pocak és megették.

2009. november 27.

Ma voltunk a kicsikkel orvosnál. Egy hatalmas karton dobozba tettük őket és úgy utaztak. Az út ugyan nem volt túl hosszú, de talán annyi azért megállapithattunk, hogy a kicsik nem voltak rosszul az autóban. Ez mindig megkönnyebbülés, mert nehéz egy autóban rosszul levő kutyával együtt élni.
Az orvosnál az asszisztenseket nem lehetett munkára birni, mert annyira lekötötték őket a kiskutyák simogatása. Az orvos szerint mindegyik nagyon szép és egészséges.
Megkaptak az első oltást is. Ez áll az oltás papiron: Canine Distemper-Adenovirus Type 2-Parainfluenza- Parvovirus.
Volt kaki vizsgálat is, és van roundworms-uk, ami állitólag az állatok 90%-ban van. Erre is kaptak szájba orvosságot. Ezt két hét múlva kell ismételni. Ez a férgek leggyakoribb és legveszélytelenebb fajtája. Az orvos tanácsa csak annyi volt, hogy kiskutyákat ne engedjük, hogy arcon nyalogassák a gyerekeket.
Mindannyian egy hang nélkül türték a vizsgálatot és az injekciót, sőt a végére el is aludtak.
Részletesen a következők az eredmények:
Bukfenc 8.1 lb
Bogáncs 8.6 lb
Barka 8 lb
Zokni 8 lb
Betyár 8.4 lb
Suba 8.3 lb
Lonci 7.4 lb
Csipke 8.3 lb
Nagy meglepetést hozott a mérlegelés, hiszen én eddig Zoknit gondoltam a legkisebbnek és Lonci láthatólag a nagyobbak közé tartozik. Innen is látszik, hogy mennyire megtévesztő a szőrük.
Barkánál és Zokninál enyhe szivzörejt (heart murmur) vett észre a doki. A 6-os skálán 1-esre értékelte. Ez állitótag a kölykök 50%-nál fordul elő és kinövik a kölyökkor végére.

Fürtös nem viselte túl jól a távol létünket. Állitólag végig nagyon izgatott volt. Amióta hazaértünk csak velük van. Most először láttam azt, hogy mellettük is aludt. Jaj, mi lesz vele még később???
A kutyák közötti játék egyszerűen leirhatatlan. A kutyákkal általában nem túl játékos Fürtösből egy egész nap futkozó kis kajla kutya lett. Nem is tudom, hogy birja, mert ennél sokkal kevesebbet szokott mozogni. Emlitésre méltó a kiskutyák gyorsasága. Fürtöst Béla biciklivel szokta futtatni, és mindig elcsodálkoznak az emberek az utcán, hogy hogyan tud egy kutya ilyen gyorsan futni. Azt hiszem a kicsiknek is elcsodálkoztatnak majd néhány embert.

November 24.

A kiskutyák nagyon jól érzik magukat. Továbbra is preferálják a kint létet és erősen tiltakoznak, ha be akarom őket tenni a garázsba napközben. Fürtös egész nap velük van az udvaron és nagyon édesen játszik velük.
A picik szeretnek felmászni a csúszdára és csúszkálnak, vagy onnan ugrálnak egymásra. A legkisebb Zokni viszi még mindig a primet. Hihetetlen gyors és erős. Láttam már olyat, hogy nála volt egy játék és kb 5 testvére kergette, de Zokni simán lefutotta őket és nem adta fel a zsákmányt.
Nagyon szeretnek ásni, amit tökélyre is fejlesztettek a homokozóban. Próbálunk rájuk szólni, amikor ott vagyunk, és már tudják, hogy ez olyan, amit nem lehet csinálni. A kerités alatt is próbálkoznak néha. Tisztában vannak azzal, hogy mikor csinálnak rosszat, mert ha rajta kapjuk őket valami rosszaságon, akkor abbahagyják és elfutnak. Máskor ha feléjük közelitünk, akkor persze hozzánk futnak.
Napont 3-szor kapnak enni. (8-kor, 2-kor és 8-kor). Egy alkalommal másfél konzervet és kb 2 csésze vizben áztatott száraz tápot osztok szét köztük. Ha van akkor kis rizst is keverek hozzá.

A gyerekek már egyre kevésbé birnak a kiskutyákkal. Botit most már abszolut nem lehet kiengedni az udvarra egyedül, mert megrohamozzák és feldöntik a kicsik. Bercel még birja tempóval, és fut ahogy bir. Elég vicces látvány. Homokozás közben aztán néha váratlanul neki ugranak és lekarmolják az arcát, vagy a fülét, ami persze nem kellemes. 8 kis rossz csontal azért nehéz birni.

Lassan már mindneki kezd bejelentkezni a kutyájáért.
Mindenkinek félreteszek egy kis rongyot az alomból és játékokat is lehet vinni az udvarról.
Akik messziről jönnek, feltétlenül hozzanak magukkal nyakörvet és pórázt, hogy meg tudjanak állni hazafele pisiltetni. Esetleg legyen szállitó doboz, vizes tál és puppy pad is.

itt három fekete birkózik.

igy alszunk mi:

November 18.

A kicsik november 26.-án lesznek 8 hetesek. Együtt ünnepeljük velük ezt és a Hálaadást is, ugyanis nem akarjuk magukra hagyni őket.
Másnap, 27.-én visszük őket orvoshoz. Eddig el kellene dönteni, hogy adassunk-e be nekik oltast. Az orvos szerint nincs túl sok értelme, mert amig Fürtös szoptat, addig a beadott oltás semlegesül. Ráadásul éppen ma vettem észre, hogy mintha többet szopnának a kicsik. Amikor kitettem a vacsorájukat, akkor is inkább elmentek szopni és utána kicsit nassoltak, de a kitett kaja kb fele megmaradt.
Lonci gazdája már jelentkezett is, hogy elvinné a kislányt jövő hétvégén. Hihetetlen milyen gyorsan elment az idő. Talán azért is érzem igy, mert az első 4 hétben szinte semmit nem kellett csinálnunk a kiskutyákkal, a lepedő cseréken kivül.

November 15.

Ma 20 fok felett volt a hőmérséklet. Jól jött ez a szép nap a sok esős, hűvös nap után. A kutyák nagyon élvezték, egész nap az udvaron voltak és hatalmasakat játszottak. Ma először adtam nekik vizben áztatott száraz kaját, csak Zokninak adtam konzervet, mert neki még mindig nincs annyi foga, mint a többieknek. Ő még mindig kicsit kisebb, a többieknél, ezért külön etetjük, hogy biztosan elegendő mennyiséget egyen. Ma egész délután kint voltunk mi is az udvaron és rájöttünk, hogy igazából nem is biztos, hogy kisebb csak valahogy az ő szőre nem olyan hosszú és szétálló, mint a többieké. Amúgy nagyon szép és formás kutya. Ráadásul olyan erő van benne, hogy a hátára nyomja bármelyik tesóját. Ja, és a zoknija eltűnt.

Emlékszem, amikor Fürtöst is megnyirta egy hozzá nem értő, magát kutya kozmetikusnak nevező hölgy, Fürtös is negyed akkora lett, mint volt. Olyan vékony lábai lettek, mint egy őzikének. El is neveztük Fanninak, valahogy jobban illett rá :)

Most már nem mindig alszanak együtt a kicsik. Eddig mindig egy kupacba gyültek össze vagy legalabb is valamilyen testrészüknek kellett, hogy érintkezzen egy másikkal. Pár napja vettem észre, hogy erre már nincs feltétlenül szükségük. Azért persze még gyakran összebújnak.

Fürtös még szoptat, de egyre kevesebbet. Én, mint nagy szoptatás párti kicsit nehezen élem meg, hogy a kutyám nem szoptat annyit, de én is látom, hogy nincs elég teje és ezért ritkultak az alkalmak. A kicsiknek persze még a tej az igazi finomság. Ha Fürtös beáll nekik szoptatásra, akkor az éppen kitett kaját is ott hagyják és futnak szopni.

pár fotó az elmúlt hétről:

az alvó poziciók szám végtelen

Pár észrevétel a kicsikkel kapcsolatban, (persze ezek nem tények):

a fehérek többet alszanak és gyorsabban elfáradnak játék után

A feketék mindig mindenhonnan kiszabadulnak.

A fehéreknek jobban megy a "szobatisztaság"

A kutyák néhány napja a garázsban alszanak. Már kezelhetetlenné vált a lakásban tartani őket.

November 11.

Úgy tűnik a kutyák biológiai órája visszafelé jár. Most már 3 napja 5-kor kelnek...és mi is. Pedig nappal tényleg próbáljuk őket kellőképpen megmozgatni és kifárasztani az udvaron.
Ma borongós napra ébredtünk és már előre félek attól, hogy mit kezdünk majd 8 eleven, mozgásra vágyó kutyával a házban.
Jaj, csak álljon el az eső!!!

November 8.

Ma reggel a konyhában 8 kiskutya várt és az anyjuk...az állapotokat mindenki képzelje hozzá. Valahogy kiszabadultak a helyükről újra. Már több óvintézkedést tettünk, de mindig valahogy túljárnak az eszünkön.
Bercelt elkezdtem felkésziteni arra, hogy a kiskutyák nem maradnak velünk örökre. Nem nagyon hallgat végig és eddig mindig azzal zárta le a témát, hogy DE IGEN. Nehéz időszak lesz nálunk a december eleje. És gondolom az sem segit majd, hogy a kicsik nem egy nap mennek el mindannyian, igy minden alkalommal egy újabb csalódást kell kezelnünk. Nem tudom mivel tudnánk egy kicsit elterelni a figyelmét. Nehéz bármit is kitalálni, hiszen Bercel minden nap órákat tölt a 8 kis csöppséggel az udvaron.

November 6.

A kiskutyák hivatalosan is udvari kutyák lettek, most már 4. napja reggeltől sötétedésig kint vannak. Figyelni kell rájuk, mert néha meglógnak, de eddig szerencsére még nem volt gond. A legijesztőbb eddig az volt, amikor Betyár és Suba bandáztak együtt és átmásztak a kerités alatt. Szerencsére az éppen nyitott garázsba vitt az útjuk, nem az utca felé. Azóta 5 percenként kinézek és megszámolom őket. Amilyen ütemben nőnek pár nap múlva már talán nem kell félni attól, hogy bárhol is kilógnak...hacsak nem kezdenek el ásni.

Ma Bercel óvodás csoportja jött hozzánk kutya látogatóba. A gyerekek imádták a kiskutyákat, a kiskutyák és Fürtös élvezték a sok simogatást.

Az egyetleg kellemetlenség, amit a kiskutyák jelnleg okoznak, hogy 6 körül ébrednek fel reggel és ezt elég hangos sirással, ugatással jelzik. Ez persze felébreszti Botit, az egy éves fiamat, aki hozzászoktatott minket ahhoz a luxushoz, hogy reggel 8-ig alszik. Remélem, hogy a kutyáknak is átáll lassan a biológiai órájuk és tovább alszanak reggel.

November 4.

Ma végül kaptak egy kis konzerv kaját a kiskutyák. Kézből adtam, hogy biztosan jusson mindenkinek egy kevés. Nagyon izlett nekik.
Zokni talán a legkisebb kutya. Őt próbláljuk külön is rátenni Fürtösre, de néha úgy tűnik, hogy nem kér a repetából. Talán ő ilyen alkat. Azt hozzáteszem, hogy ő az egyik legvagányabb kutya. Nem pazarolja alvásra az idejét, inkább bejárja a kertet vagy eljön velünk hintázni. A többiek még nem merészkedtek a terasztól ilyen messzire. Sokat mozog az biztos.
1 hete elkezdtük a szobatisztaságra nevelést is, az ugynevezett Misty Method alapján. Nagyon ügyesen ráéreztek a dologra már. Betyár szerintem már 100%-osan jár WC-re.
Fürtöst pénteken orvoshoz kellett vinnünk, mert észrevettem, hogy még mindig vérzik egy kicsit. Hüvelygyulladása van, de azóta szedi a gyógyszerét és már láthatóan csökkent a vérzés. Remélem gyorsan rendbe jön. Egyre édesebben játszik a kicsikkel az udvaron.
Végül is reggel fél 8-tól este fél 6-ig kint voltak ma a kicsik. Csak kétszer jött rám a szivroham, hogy hiányzik egy, de aztán mindig megtaláltam a kis csavargót. Nem ártana átnézni a keritésünket, hogy hol tudnak esetleg meglógni. Nem igazán 10 centis kutyákra készült.