2010. június 14., hétfő

Gyöngyi

Kedves Agi meg mindenki!
Nagyon sajnalom hogy nem lehetek veletek holnap a kutya talalkozon - biztos nagyot fognak mind bulizni! Nem is szolok Gyongyinek errol! Boldogan irok a kis kutyankrol, de inkabb angolul mert az jobban megy.
Gyongyi is growing into and excellent dog. She has some personality traits we are truly grateful for, namely she is completely property trained, we can simply open the door and she'll take care of her business, roam the yard but never go where she shouldn't. She comes right back when called or when she's ready. This is the first dog in our family's history that can be so trusted. She loves being outside naturally, and will often sit in the middle of the yard and survey the surroundings. Her herding instinct has definitely manifest itself without our encouragement, she pushes us, occasionally nips at our heels and runs circles around any group, especially outside. I'm secretly hoping to get a couple of sheep, to give her a real job and also to keep the grass cut!
We had a big family development recently when I gave birth to my son Kristof in March. Gyongyi did not seem quite ready to give up her status as baby in the family, she was definitely spoiled rotten until then. She is taking it all in stride now, acknowledges his existence and also sits by his bassinet very dutifully. Another skill she was never taught.
Her partner in crime is my sister's 3 year old black lab, Holly. They make a very amusing yin/yang duo. Gyongyi learns many things from Holly as well, not all of them good however - how to lick the grease off the barbecue, how to sit funny on one hip, how to tear the filling out of stuffed toys. From an early age, she was very bold with this much bigger dog, and engaged her in aggressive wrestling. Holly handled it very graciously. They're completely comfortable with each other, share their toys and even eat out of each others' bowls.
As you can see from the photos, Gyongyi's coat has become very long and shaggy. It is just beginning to mat around her neck, on her ears and feet. I'm not sure I'll be able to handle the grooming and am thinking of giving her her first clip. There's also something I'd love to share with the other white Puli owners and see what they think. Her vision is terrible! It's the hair, I'm sure of it. There are a lot of Hungarians here who insist that you can't cut a Puli's hair around it's eyes, but I think that rule only applies to the black ones. Black and white behave completely differently in light, and I can't imagine laws of physics don't apply to Pulis. She bumps into things, can't see the toy she's chasing, it's sad. I'm actually worried that she'll hurt herself by running into a wall or tree.
I hope everyone's enjoying their puppy as much as we are, I'd love to keep in touch with the family members and exchange ideas and tips about grooming.
Much love - Ejjen a Puli!
Ilona
Pictures below: Gyongyi in December; with Holly in February; Gyongyi today.


2010. június 13., vasárnap

2010. július 12. Puli találkozó

A szombati kis kutyatalálkozónk nagyon kellemesre sikeredett. A reggeli hűvös időjárás délre olyannyira eltűnt, hogy kutyák és gazdák együtt lihegtek az árnyékban. Jót ettünk, ittunk, beszélgettünk és persze eszmét cseréltünk a kutyákról.
Azt elmondhatom, hogy mindegyik kutya hihetetlen higgadtan viselkedett. Mindegyikük a gazdája lábánál ült a buli alatt...talán azért is, mert, ha valamelyik "kicsi" megmozdult, akkor Fürtös rámordult, igy aztán mindenki jobbnak látta, ha marad a gazdi mellett. Számomra kicsit meglepő volt Fürtösnek ez a reakciója, hiszen egyik kölyök sem nyaggatta őt (amit különben nem szeret). Más kutyák között inkább ő az, aki csendben félrevonul....most azonban ő uralta a terepet, a gyerekek pedig szót fogadtak. Bogáncs volt talan az, aki néha felemelte a hangját az anyja ellen, de azért ő sem lázongott sokáig.
Itt-ott volt néha egy kis játékra hivás, de (talán a nagy meleg miatt is) a kedv gyorsan elillant.

Összefoglalva elmondhatom, hogy mindenki okos, könnyen kezelhető, tanitható kutyaként jellemezte az új családtagot.
Csipke olyan, mint egy nagy vattapamacs, még nem kezdődött meg nála a szőr összecsomósodása. Különleges ismertetőjegye, hogy van egy fekete folt a nyelvén. Saját bárányai vannak a család farmján, akiket idővel talán terelgetni is fog majd. István szerint annyi mindent megért, hogy teljes mondatokban lehet vele "beszélgetni." Csipke igazi kinti kutya (nagyon tuti fűthető házzal) és hozzánk hasonlóan, őket is jelentették már fel állatkinzás miatt a "kedves" szomszédok.

Suba egy kis energiabomba, akit le sem lehet választani Kathy-ről, a gazdájáról. Kedvence a csirkemáj, de megeszik bármilyen gyümölcsöt és zöldséget is. Iskolába jár és már átesett élete első terelési próbáján.


Bogáncs, azaz Bogi volt a leghangosabb és a legcsipkedősebb. Jóbarátja a család öreg macskája. Szeret pórázt rágni és nagyokat sétálni. Ő is mindenevő és a vizeskupak a rágógumija. A new brunswicki magyar napon, ő volt a felvonulás vezetője, csinos nemzeti szinű szalaggal a nyakában.
Fürtös jól van. Átesett egy tünetmentes lyme kóron (oltáskor talált az orvos rajta egy kullancsot és ekkor készült a vérvizsgálat. 30 napos antibiotikum kúrán volt, de szerencsére soha sem jöttek elő a betegség tünetei).
Ideiglenesen most egy másik házban lakunk a július közepei Magyarországra költözésig. A ház, nagy telken van, és egy nagyon forgalmas útra nyilik (kerités nélkül), de szinte 100%-osan megbizhatunk benne, hogy nem megy az út közelébe. Érdekes módon nem hajlanadó a ház első szobájánál beljebb jönni, amit nagyon nem is bánok, mert nem túl nagy a ház, igy legalább nem kell még őt is kerülgetni. A nagy udvart élvezi, és mivel sok itt a vadon élő állat, ezért szinte csak orral a földet érintve futkozik.
A nagy költözés őt biztosan nem fogja megviselni, hiszen többször volt már velünk Magyarországon és imádja. Tervben van egy kis tanya vásárlása, igy talán egyszer még neki is megadatik, hogy a saját bárányait terelgeti....persze azt már majd egy fehér párral.
Szőrápolásról és egyéb témáról többen jeleztétek, hogy esetleg értekeznétek egymással, igy küldök majd egy emailt, mindenkinek az elérhetőségével, és felteszem az emailben hozzám eljuttatottott beszámolókat is ide a blogra.
További képek itt.

2010. február 16., kedd

Puli News

Congratulations!!! Puli won 1st place in the herding category.
See details here.
Best in Show judging tonight.
Szurkoljunk a pulinak!!!

2009. december 23., szerda

2009. Karácsony

Békés Karácsonyi Ünnepket és Nagyon Boldog Új Évet kivánunk!!!
Merry Christmas and Best Wishes for a Happy New Year!!!

Szereplők: Bercel, Botond, Gyöngyi, Bogáncs és Fürtös

December 23.

Az elmúlt napokban egy kis technikai nehézségeim voltak, de mostanra már minden rendben.
Legnagyobb hir kutyakörökben, hogy mostanra már a Fürtös család minden tagja megismerkedhetett a hóval. Azt hiszem minden kutya egyetért abban, hogy a hó az jó!!!
Fürtös is kiélvezte a hó adta örömöket. Annak kevésbé örül, hogy egy törölközőn kell feküdnie minden egyes bejövetelkor kb még fél óráig ahhoz, hogy leolvadjon róla a csimbókokban szőrére fagyott hó, de azért hősiesen engedelmeskedik. Szánkózni is jött velünk, sőt a jeges úton csúszkálást is nagyon élvezte. Nekifutott és jó pár méterrel az érkezésre kimért pont után tudott csak megállni. A szánkó madzagja valmilyen oknál fogva nem tetszett neki, de én nem bántam mert legalább segitett egy kicsit húzni.

Ma egy hete, hogy elment Csipke és Fürtös reggelente még mindig keresi a kiskutyákat az udvaron. Aztán belenyugszik, hogy már nincsenek és visszaballag az ajtó elé. Sokkal több időt akar most velünk tölteni, amit persze nem bánok, mert én is úgy gondoltam, hogy most egy kicsit többet foglalkozunk vele. Mindenhová jönni akar velünk, egyik nap még az óvodába is elkisért, amikor Bercelért mentem. Az ovisok persze nagyon örültek neki. Hazafelé még megálltunk a parkban is és futkozhatott egy kicsit a gyerekekkel.
Bercel jobban viselte a kiskutyák távozását, mint gondoltam. Arra számitottam, hogy egyre nehezebb lesz neki, ahogy fogynak a kutyák, de éppen az ellenkezője történt. A végére természetessé vállt neki, hogy jönnek a bácsik és a nénik és elviszik őket. Azt persze megigértette velünk, hogy leszenek még kiskutyák.

2009. december 22., kedd

2009. december 21

This is totally amazing: We had Suba for two weeks now. The going out procedure is that we go out the front door (with leash), around the house to the back yard. Now there is deep snow in the back, so we just take him to a cleared area on the front. BUT: after two weeks, he knows the system and wants to go to the back. Sits in front of the gate and can't understand why he can't go there, run and pick up sticks. He comes in with the underside all snowy anyway. We have to dry him somewhat with a towel.

Zsuzsa

2009. december 18., péntek

Suba

an email from Kathy:
I'm sorry it took me so long to write to you about the new puppy. I have been dedicating all of my free time to the new puppy, and haven't been using the internet at all. I will post on the blog this weekend when I have time and more pictures.
We named the puppy Suba, after his father. He is adapting to the whole family extremely well. He quickly became attached to me as his new mommy, and slept great through his first night. He was very unsure about stairs when we brought him home, but by the end of Saturday night he had two mastered, and by the end of Sunday he could do them all. He does well on the leash if he needs to be on one, excpet often he is running around in the backyard and finding twigs to play with. Suba is getting the hang of the bathroom routine, and we had very few accidents as we were learning each others signals. He is extremely playful in the morning and at night, but tends to spend most of the afternoon sleeping.
We found out Suba much prefers chicken liver and salmon or beef to dog food, I don't blame him! Overall he has been eating well and doesn't seem to be too picky as compared to the first two days. On Monday we took him to the vet, and he seemed happy with Suba's eating habits.
Suba is teething so sometimes he isn't as hungry because his teeth are coming in. The vet was very impressed with how attached Suba seemed to me so quickly, he was even falling asleep on the table because he was so relaxed. We found a vet we love nearby who seems to already love Suba as well. We all have great hopes because he has proven himself to be very intelligent already!
Suba has been a great addition to our family, and he is bringing us all lots of joy!