Fürtös első 8 hónapjáról már irtam
itt.Következzék hát most a folytatás:
Fürtöst kis korától visszük mindenhova, ahova csak tudjuk. Azt akartuk, hogy szeresse az embereket, idegenekkel is kedves legyen és hogy szükség esetén akár órákat is kibirjon az autóban.
Fürtössel nem sokkal az ominózus csupaszra nyirás után nyaralni mentünk. Túl messzire nem merészkedtünk, hiszen én már közel 7 hónapos terhes voltam akkor. Hersey Parkba (PA) mentünk, ahol egy magán ház alsó szintjét béreltük ki. Elég csekély a választék kutyákat befogadó helyekben, igy ez jó megoldásnak tűnt, hiszen a tulajdonos néni azt is bevállalta, hogy rábizhatjuk Fürtöst, ha esteleg olyan programunk van, ahova nem tudjuk magunkkal vinni.
Augusztusban aztán megszületett Boti. Fürtös teljesen normálisan fogadta. A sirás sem zavarta soha, pedig abból aztán volt rendesen. Ekkor már csaknem 1 éves volt Fürtös és profin tudta, hogy hogyan kell gyerekek körül viselkedni és hogy nem szabad a házban ugatni. Botit bármikor a kanapén, vagy a földön hagyhattam, Fürtös úgy viselkedett, mint ha ott sem lenne. Persze, hiába egy szuper kutya Fürtös, azért mindig emlékeztetni kellett magamat arra, hogy akkor is csak egy kutya és nem hagytam sokat egyedül Botival.
Az első magyarországi útunk Fürtös érkezése óta 2009 márciusában volt. Természetesen ő is jött velünk. Nagyon élvezte az otthon létet. Vittük magunkkal szinte mindenhova.
Mivel nagyon jól viselkedik ezért gyorsan belopta magát mindenkinek a szivébe. Ráadásul nem egy túl nyomulós fajta. Szeret valakihez mindig hozzáérni, amikor lefekszik, de nem erőlteti senkire sem rá magát. Nem nyalogat, vagy ugrál. Elvittük kutya iskolába is, ahol a második óra után az oktató mondta, hogy Fürtösnek nincs igazán szüksége iskolára. Minden parancsot teljesitett. Láb mellett sétal póráz nélkül, ha leültetjük akkor marad, ha arrébb megyünk is, és csak akkor jön ha hivjuk stb.
A szőréhez csaknem egy éve nem nyúltunk,
igy mostanra már újra nagy fürtjei lettek. Sok helyen annyira össze állt, hogy a kutyakozmetikus azt tanácsolta, hogy vágjuk le. Persze ő nem géppel csinálta, hanem kézzel, ollóval. Közel 4 órát töltött Fürtös az asztalán, amit nagyon jól tűrt, és a végeredmény nagyon szép lett. A feje tetején meghagyott hosszabb raszta tincseket a testén pedig kb 7 centisre várta a szőrt. Nekem nagyon tetszett, és annak ellenére, hogy rövid lett a szőre mégis pulisan nézett ki. Teljesen megnyugodtam, amikor többen megállitottak minket az utcán, hogy milyen szép pulim van. A kozmetikus elmagyarázta, hogy mit kell csinálni és azóta mi vágjuk Fürtös szőrét. Kb negyed évente kell igazitani rajta és igy nekünk kezelhetőbb és tisztább a lakásban.
A magyarországi útunk aztán annyira bejött, hogy visszamentünk egy újabb 1 hónapra augusztusban is. Most először vállalkoztunk átszállasos útra, ami mind a gyerekekkel, mind a kutyával egy kihivás volt. Főleg, mivel egyedül mentem velük, Béla csak később jött utánunk. Az árak azonban igy sokkal kedvezőbbek voltak, igy nem volt más választásunk. Ajánlom mindenkinek az Air Berlin járatát, ugyanis kb negyed annyiért visznek kutyát, mint mások. A repülő utat Fürtös most is jól birta. Mivel az út egy héttel tüzelni kezdett, ezért elhatároztuk, hogy lesz, ami lesz megpróbáljuk összehozni egy puli fiúval. Igy jött a képbe Suba,
akinél Fürtös pár napot eltöltött az érkezésünk után. Suba nagyon hasonló vérmérsékletű, intelligenciájú kutya, mint Fürtös. Azonnal jól ki is jöttek egymással és pár óra múlva már jött is a telefonhivás, hogy szerelembe esett a két kutya.
Otthon anyuéknál egy 2 hónapos kajla kis vizsla lány fogadott minket, úgyhogy kalandokban nem volt hiány az otthon töltött egy hónapban. Fürtös nem egy túl nagy kutya barát, inkább a kutya parkban is mindig a gazdákkal próbált játszani, de pár hét múlva már teljesen hozzá szokott Zentához és a végén már nagy birkózások mentek az udvaron. Zentát és Fürtöst gyakran vittük a közeli rétre sétálni
és jókat fürödtek és rohangáltak a patakban. Borcsával, testvérem pumi-snauzer keveréke is becsatlakozott néha.
Egyik nap kutyanap volt éppen Szombathelyen és Fürtössel elmentünk a rendezvényre, ahol 3. helyezést ért el a legbohémabb kutya kategóriában. Még érmet is kapott, amit azóta is büszkén őrzünk.
Volt egy kis fazon igazitása is, és Bélát megdicsérte a kozmetikus, hogy milyen szépen levágta Fürtös szőrét. A hazaútunk előtt pár nappal aztán elvittük Fürtöst egy ultrahangra, és ott kiderült hogy vemhes. Ekkor már közel félidős volt, és nem sok jele volt. Ultrahang nélkül nem is lehetett volna megmondani még kb 2 hétig. Nehéz volt számolni a mozgó kis bogyókat az ultrahang képen, és a doki azt mondta, hogy szerinte 6 kicsi van Fürtösben. Na ezért is lepődtünk meg igazán, amikor kibújt a 7. és a 8.-ról meg már le is maradtunk, mert biztosak voltunk benne, hogy Fürtös már végzett. A terhesség amúgy teljesen tünet mentes volt és valószinű csak az vette észre a vemhességet is, aki ismerte Fürtöst. A sűrű szőr miatt nem volt túl feltűnő a kicsit szélesebb hát. Mert a pocak ugye nem lefelé nőtt, hanem oldalra.
Pár nappal a szülés előtt Fürtös még egy fürdetést is kapott, mivel Bercelnek valami kaja rosszul esett és ugye Fürtösnek mindig, mindenhol ott kell lennie...hát most rosszul járt, Bercel telibe találta. Mi meg fürdethettünk. Most szembesültem talán először a pulik szőrének hátrányával.
Október elseje estéjén és másodika hajnalán születtek meg a kicsik. Erről külön
bejegyzés olvasható.
Fürtös, nagyon gondoskodó anyuka. Az első 4 hétben szinte alig kellett közbe avatkoznunk. Mindegyik kutya nagyon életre való, erős, egészséges. Mindegyikük imádja az anyját, aki hatalmasakat játszik velük az udvaron és imádnak bennünket is. Fürtös és a kiskutyák is nagyon kedvesek az idegenekkel. Fürtösben semmi féltékenység nem mutatkozott soha, inkább csak féltés, amikor először megfogdoztuk a kicsiket. Idegeneknek is mindig engedte, hogy megnézzék, megfogdozzák a kölykeit.
Most, hogy vészesen közeledik a kicsik elvitele, nagyon izgulok, hogy Fürtös hogy éli mindezt meg...és persze a gyerekeimnek sem lesz könnyű.