November 29.

Hát, eljött az idő, hogy búcsút vegyünk az első kiskutyától. Lonci ment ma haza, és mi csak ülünk és bambulunk magunk elé. Nem hiszem, hogy könnyebben fog menni az elvállás idővel. Sőt talán még nehezebb lesz majd, mikor majd az utolsó is elmegy tőlünk.
Bercelnek nem is mertem megmondani, hogy a Lonci, ment el. Ő volt a kedvence.

November 28.

Nem tudom mi olyan mulatságos a tésztában, de a kis kutyáknak tegnap ebédkor sikerült hatalmas örömet szereznem azzal, hogy tettem a táljukba egy kis penne tésztát. Többen is kivették a tálból és dobálták, hemperegtek vele, letették, majd rátámadtak... és lehetne még sorolni a különböző, hirtelen kreált játékformákat. Aztán persze nyert a pocak és megették.

2009. november 27.

Ma voltunk a kicsikkel orvosnál. Egy hatalmas karton dobozba tettük őket és úgy utaztak. Az út ugyan nem volt túl hosszú, de talán annyi azért megállapithattunk, hogy a kicsik nem voltak rosszul az autóban. Ez mindig megkönnyebbülés, mert nehéz egy autóban rosszul levő kutyával együtt élni.
Az orvosnál az asszisztenseket nem lehetett munkára birni, mert annyira lekötötték őket a kiskutyák simogatása. Az orvos szerint mindegyik nagyon szép és egészséges.
Megkaptak az első oltást is. Ez áll az oltás papiron: Canine Distemper-Adenovirus Type 2-Parainfluenza- Parvovirus.
Volt kaki vizsgálat is, és van roundworms-uk, ami állitólag az állatok 90%-ban van. Erre is kaptak szájba orvosságot. Ezt két hét múlva kell ismételni. Ez a férgek leggyakoribb és legveszélytelenebb fajtája. Az orvos tanácsa csak annyi volt, hogy kiskutyákat ne engedjük, hogy arcon nyalogassák a gyerekeket.
Mindannyian egy hang nélkül türték a vizsgálatot és az injekciót, sőt a végére el is aludtak.
Részletesen a következők az eredmények:
Bukfenc 8.1 lb
Bogáncs 8.6 lb
Barka 8 lb
Zokni 8 lb
Betyár 8.4 lb
Suba 8.3 lb
Lonci 7.4 lb
Csipke 8.3 lb
Nagy meglepetést hozott a mérlegelés, hiszen én eddig Zoknit gondoltam a legkisebbnek és Lonci láthatólag a nagyobbak közé tartozik. Innen is látszik, hogy mennyire megtévesztő a szőrük.
Barkánál és Zokninál enyhe szivzörejt (heart murmur) vett észre a doki. A 6-os skálán 1-esre értékelte. Ez állitótag a kölykök 50%-nál fordul elő és kinövik a kölyökkor végére.

Fürtös nem viselte túl jól a távol létünket. Állitólag végig nagyon izgatott volt. Amióta hazaértünk csak velük van. Most először láttam azt, hogy mellettük is aludt. Jaj, mi lesz vele még később???
A kutyák közötti játék egyszerűen leirhatatlan. A kutyákkal általában nem túl játékos Fürtösből egy egész nap futkozó kis kajla kutya lett. Nem is tudom, hogy birja, mert ennél sokkal kevesebbet szokott mozogni. Emlitésre méltó a kiskutyák gyorsasága. Fürtöst Béla biciklivel szokta futtatni, és mindig elcsodálkoznak az emberek az utcán, hogy hogyan tud egy kutya ilyen gyorsan futni. Azt hiszem a kicsiknek is elcsodálkoztatnak majd néhány embert.

Fürtös 2

Fürtös első 8 hónapjáról már irtam itt.
Következzék hát most a folytatás:
Fürtöst kis korától visszük mindenhova, ahova csak tudjuk. Azt akartuk, hogy szeresse az embereket, idegenekkel is kedves legyen és hogy szükség esetén akár órákat is kibirjon az autóban.
Fürtössel nem sokkal az ominózus csupaszra nyirás után nyaralni mentünk. Túl messzire nem merészkedtünk, hiszen én már közel 7 hónapos terhes voltam akkor. Hersey Parkba (PA) mentünk, ahol egy magán ház alsó szintjét béreltük ki. Elég csekély a választék kutyákat befogadó helyekben, igy ez jó megoldásnak tűnt, hiszen a tulajdonos néni azt is bevállalta, hogy rábizhatjuk Fürtöst, ha esteleg olyan programunk van, ahova nem tudjuk magunkkal vinni.

Augusztusban aztán megszületett Boti. Fürtös teljesen normálisan fogadta. A sirás sem zavarta soha, pedig abból aztán volt rendesen. Ekkor már csaknem 1 éves volt Fürtös és profin tudta, hogy hogyan kell gyerekek körül viselkedni és hogy nem szabad a házban ugatni. Botit bármikor a kanapén, vagy a földön hagyhattam, Fürtös úgy viselkedett, mint ha ott sem lenne. Persze, hiába egy szuper kutya Fürtös, azért mindig emlékeztetni kellett magamat arra, hogy akkor is csak egy kutya és nem hagytam sokat egyedül Botival.

Az első magyarországi útunk Fürtös érkezése óta 2009 márciusában volt. Természetesen ő is jött velünk. Nagyon élvezte az otthon létet. Vittük magunkkal szinte mindenhova.
Mivel nagyon jól viselkedik ezért gyorsan belopta magát mindenkinek a szivébe. Ráadásul nem egy túl nyomulós fajta. Szeret valakihez mindig hozzáérni, amikor lefekszik, de nem erőlteti senkire sem rá magát. Nem nyalogat, vagy ugrál. Elvittük kutya iskolába is, ahol a második óra után az oktató mondta, hogy Fürtösnek nincs igazán szüksége iskolára. Minden parancsot teljesitett. Láb mellett sétal póráz nélkül, ha leültetjük akkor marad, ha arrébb megyünk is, és csak akkor jön ha hivjuk stb.
A szőréhez csaknem egy éve nem nyúltunk, igy mostanra már újra nagy fürtjei lettek. Sok helyen annyira össze állt, hogy a kutyakozmetikus azt tanácsolta, hogy vágjuk le. Persze ő nem géppel csinálta, hanem kézzel, ollóval. Közel 4 órát töltött Fürtös az asztalán, amit nagyon jól tűrt, és a végeredmény nagyon szép lett. A feje tetején meghagyott hosszabb raszta tincseket a testén pedig kb 7 centisre várta a szőrt. Nekem nagyon tetszett, és annak ellenére, hogy rövid lett a szőre mégis pulisan nézett ki. Teljesen megnyugodtam, amikor többen megállitottak minket az utcán, hogy milyen szép pulim van. A kozmetikus elmagyarázta, hogy mit kell csinálni és azóta mi vágjuk Fürtös szőrét. Kb negyed évente kell igazitani rajta és igy nekünk kezelhetőbb és tisztább a lakásban.
A magyarországi útunk aztán annyira bejött, hogy visszamentünk egy újabb 1 hónapra augusztusban is. Most először vállalkoztunk átszállasos útra, ami mind a gyerekekkel, mind a kutyával egy kihivás volt. Főleg, mivel egyedül mentem velük, Béla csak később jött utánunk. Az árak azonban igy sokkal kedvezőbbek voltak, igy nem volt más választásunk. Ajánlom mindenkinek az Air Berlin járatát, ugyanis kb negyed annyiért visznek kutyát, mint mások. A repülő utat Fürtös most is jól birta. Mivel az út egy héttel tüzelni kezdett, ezért elhatároztuk, hogy lesz, ami lesz megpróbáljuk összehozni egy puli fiúval. Igy jött a képbe Suba, akinél Fürtös pár napot eltöltött az érkezésünk után. Suba nagyon hasonló vérmérsékletű, intelligenciájú kutya, mint Fürtös. Azonnal jól ki is jöttek egymással és pár óra múlva már jött is a telefonhivás, hogy szerelembe esett a két kutya.
Otthon anyuéknál egy 2 hónapos kajla kis vizsla lány fogadott minket, úgyhogy kalandokban nem volt hiány az otthon töltött egy hónapban. Fürtös nem egy túl nagy kutya barát, inkább a kutya parkban is mindig a gazdákkal próbált játszani, de pár hét múlva már teljesen hozzá szokott Zentához és a végén már nagy birkózások mentek az udvaron. Zentát és Fürtöst gyakran vittük a közeli rétre sétálni és jókat fürödtek és rohangáltak a patakban. Borcsával, testvérem pumi-snauzer keveréke is becsatlakozott néha.
Egyik nap kutyanap volt éppen Szombathelyen és Fürtössel elmentünk a rendezvényre, ahol 3. helyezést ért el a legbohémabb kutya kategóriában. Még érmet is kapott, amit azóta is büszkén őrzünk.
Volt egy kis fazon igazitása is, és Bélát megdicsérte a kozmetikus, hogy milyen szépen levágta Fürtös szőrét. A hazaútunk előtt pár nappal aztán elvittük Fürtöst egy ultrahangra, és ott kiderült hogy vemhes. Ekkor már közel félidős volt, és nem sok jele volt. Ultrahang nélkül nem is lehetett volna megmondani még kb 2 hétig. Nehéz volt számolni a mozgó kis bogyókat az ultrahang képen, és a doki azt mondta, hogy szerinte 6 kicsi van Fürtösben. Na ezért is lepődtünk meg igazán, amikor kibújt a 7. és a 8.-ról meg már le is maradtunk, mert biztosak voltunk benne, hogy Fürtös már végzett. A terhesség amúgy teljesen tünet mentes volt és valószinű csak az vette észre a vemhességet is, aki ismerte Fürtöst. A sűrű szőr miatt nem volt túl feltűnő a kicsit szélesebb hát. Mert a pocak ugye nem lefelé nőtt, hanem oldalra.
Pár nappal a szülés előtt Fürtös még egy fürdetést is kapott, mivel Bercelnek valami kaja rosszul esett és ugye Fürtösnek mindig, mindenhol ott kell lennie...hát most rosszul járt, Bercel telibe találta. Mi meg fürdethettünk. Most szembesültem talán először a pulik szőrének hátrányával.


Október elseje estéjén és másodika hajnalán születtek meg a kicsik. Erről külön bejegyzés olvasható.
Fürtös, nagyon gondoskodó anyuka. Az első 4 hétben szinte alig kellett közbe avatkoznunk. Mindegyik kutya nagyon életre való, erős, egészséges. Mindegyikük imádja az anyját, aki hatalmasakat játszik velük az udvaron és imádnak bennünket is. Fürtös és a kiskutyák is nagyon kedvesek az idegenekkel. Fürtösben semmi féltékenység nem mutatkozott soha, inkább csak féltés, amikor először megfogdoztuk a kicsiket. Idegeneknek is mindig engedte, hogy megnézzék, megfogdozzák a kölykeit.
Most, hogy vészesen közeledik a kicsik elvitele, nagyon izgulok, hogy Fürtös hogy éli mindezt meg...és persze a gyerekeimnek sem lesz könnyű.

November 24.

A kiskutyák nagyon jól érzik magukat. Továbbra is preferálják a kint létet és erősen tiltakoznak, ha be akarom őket tenni a garázsba napközben. Fürtös egész nap velük van az udvaron és nagyon édesen játszik velük.
A picik szeretnek felmászni a csúszdára és csúszkálnak, vagy onnan ugrálnak egymásra. A legkisebb Zokni viszi még mindig a primet. Hihetetlen gyors és erős. Láttam már olyat, hogy nála volt egy játék és kb 5 testvére kergette, de Zokni simán lefutotta őket és nem adta fel a zsákmányt.
Nagyon szeretnek ásni, amit tökélyre is fejlesztettek a homokozóban. Próbálunk rájuk szólni, amikor ott vagyunk, és már tudják, hogy ez olyan, amit nem lehet csinálni. A kerités alatt is próbálkoznak néha. Tisztában vannak azzal, hogy mikor csinálnak rosszat, mert ha rajta kapjuk őket valami rosszaságon, akkor abbahagyják és elfutnak. Máskor ha feléjük közelitünk, akkor persze hozzánk futnak.
Napont 3-szor kapnak enni. (8-kor, 2-kor és 8-kor). Egy alkalommal másfél konzervet és kb 2 csésze vizben áztatott száraz tápot osztok szét köztük. Ha van akkor kis rizst is keverek hozzá.

A gyerekek már egyre kevésbé birnak a kiskutyákkal. Botit most már abszolut nem lehet kiengedni az udvarra egyedül, mert megrohamozzák és feldöntik a kicsik. Bercel még birja tempóval, és fut ahogy bir. Elég vicces látvány. Homokozás közben aztán néha váratlanul neki ugranak és lekarmolják az arcát, vagy a fülét, ami persze nem kellemes. 8 kis rossz csontal azért nehéz birni.

Lassan már mindneki kezd bejelentkezni a kutyájáért.
Mindenkinek félreteszek egy kis rongyot az alomból és játékokat is lehet vinni az udvarról.
Akik messziről jönnek, feltétlenül hozzanak magukkal nyakörvet és pórázt, hogy meg tudjanak állni hazafele pisiltetni. Esetleg legyen szállitó doboz, vizes tál és puppy pad is.

itt három fekete birkózik.

igy alszunk mi:

Fürtös

Sok fotó található itt Fürtösről, de sokat még nem irtam róla.
Fürtös Magyarországról, Pápáról származik. Anyukája, Bözsi egy fehér puli, apukája, Öcsi pedig egy fekete puli. Időhiány miatt nem mi választottuk ki, hanem a tenyésztő hozta el nekünk Szombathelyre, ahol éppen családi látogatáson voltunk.

A hazaszállitása elég zökkenőmentesen zajlott. Az Austria Airlines Bécs-JFK közvetlen járatával hoztuk haza egy kis "válltáskában." Fürtös nagyon jól birta az utat, nyugodt volt végig. A több, mint 8 órás repülő út után még jött az autó út, ami több mint egy óra.
Luci, a cicánk kissé megrökönyödött, amikor az egy hónapos távollét után egy extra négylábúval tértünk haza. Úgy döntött, hogy pár napig fedezékbe vonul. Luciról amúgy egy külön blogot lehetne irni. Elég különleges macska. Sokak szerint nem is macska, hanem kutya, mert nagyon ritkán nyávog, nem bújik, nem akarja, hogy simogassuk viszont harap. A mai napig nem békélt meg Fürtössel, de velünk sem nagyon, igy ezen nem is csodálkozom. 2 év alatt odáig azért eljutottak, hogy el tudnak egymás mellett sétálni gond nélkül. Azért igy utólag, hogy megszülettek már a fekete-fehér kiskutyák, már kicsit vicces, hogy Luci is fekete-fehér. Úgy látszik nálunk ez a két szin jön be az állatoknál.

De vissza Fürtöshöz. Az első hetekben kint aludtunk a nappaliban, hogy halljuk, amikor éjjel mocorogni kezd és ki tudjuk vinni pisilni. A szobatisztaságra nevelés azt hiszem kicsit sokáig elhúzodott nálunk. Vagyis a szobatisztaság az egész jól ment, de Fürtös, ha valami miatt rászóltunk, akkor bepisilt. Ezt kb 1 éves koráig csinálta és állitólag gyakori a lány kutyáknál . De hát, hogy neveljünk egy kölyök kutyát, ha nem tudunk rászólni? Vicces volt néha, mert már odáig jutottunk, hogy szinte ránézni sem mertünk a kutyára, amikor pl a nappaliban éppen Bercel egyik játékát rágcsálta a szőnyeg közepén. Először kihivtuk kedvesen az udvarra és ott magyaráztuk el neki, hogy ezt nem lehet. Persze igy gondolom nem is volt túl hatásos az okitás, de hát a nappaliban szőnyeg van.
Hozzá kell tennem, hogy Fürtös nagyon jó kutya volt az elejétől fogva, vagy legalább is, nem gyakran fordult elő, hogy ugyan azért a dologért többször kellett volna rászólnunk.
Mivel Bercel 13 hónapos volt Fürtös érkezésekor, ezért fontos volt, hogy néhány alap dolgot az elejétől megtanuljon:
1. nem harapdálhat erősen, ha játszunk vele
2. nem nyalogathat minket
3. nem mehet fel semmilyen bútorra
4. nem mehet fel az emeletre
5. nem mehet be a hálószobákba
6. csak a konyha-nappali-étkező- előszoba területen lehet
7. nem ugrálhat ránk
8. csak a saját játékával játszhat
9. ne morogjon ha Bercel véletlenül a kajájához nyúl
10. sétáláskor ne húzzon. (Elég nehéz babakocsival menni egy rángató kutyával.)
11. kényelmesen, jól érezze magát az udvaron is, akár hosszabb ideig
Azt hiszen talán ezek voltak az alap dolgok.
Érdekes módon szinte egyik szabályra sem kellett Fürtöst tanitani, valahogy ő nem volt az a nyalakodós, ugrálós, kelekóla kutya. Kevés kivétellel csak a saját játékait rágta és én mindig azt éreztem rajta, hogy nagyon bizonyitani akar nekünk.
Azt mondják, hogy van a kutya és van a puli. Akinek nem volt még pulija, nem érti, hogy milyen egy puli. És ez tényleg igy volt a mi esetünkben is. Fürtös, mintha mindent értene. Volt már más kutyánk is, de valahogy Fürtössel minden könnyebben ment.
Béla egyetlen szivfájdalma talán az, hogy nem sikerül leszoktatnia az ajtó kaparásról, amikor be akar jönni.
Az elejétől fogva nagyon szeretett kint lenni az udvaron. Mindig kint kapott enni, amig Bercel meg nem tanulta, hogy ne egyen ő is a kutyakajából. Az első karácsonyán még éppen, hogy csak elmúlt 3 hónapos. Szenteste délulánján egy rendőr csengetett be hozzánk. Azért jött, mivel egy "kedves" szomszédunk állat kinzásért jelentett be minket. A rendőr csak azt mondta, hogy túl sokat van az udvaron a kutya ezért aggódik a kedves bejelentő. A szomszéd aztán később lebuktatta magát, amikor megkérdezte, egyik nap, hogy nem fázik-e a kis uszkárunk a hóban. Ő az a tipus, aki ölben viszi ki a kutyáját pisilni, aztán amikor végzett felveszi és visszaviszi a házba. No comment.
Teltek a hónapok, Fürtös szőre nagyon szép volt. Kb 8 hónapos volt, amikor elhatároztuk, hogy nem fogjuk nemezesen megőrizni a szőrét. Ehhez hozzájárult az is, hogy vagy 10 fenyőfa volt az udvarunkban (már nincsenek meg) és Fürtös szőre több helyen gyanta foltos volt. Sajnos menthetetlenül. Nem tudtuk pontosan mi sem, hogy mi a teendő, igy Fürtöst egy "profira" biztuk. Hát nem kellett volna. Nagyon csúnyán meg lett nyirva. A kutya, akiről eddig nem tudtuk, hogy valójában mekkora, kiderült, hogy testalkata hasonlit egy őzikéjéhez.
A csúnyácska külső ellenére Fürtös hangulata a nyirás után a tetőfokára hágott. Felszabadultan futkozott és magabiztosabban viselkedett kutyák között. Azt hiszem élvezte, hogy megszabadult pár kilótól. Viccből csak Fanninak hivtuk, valahogy jobban illett rá...
Folytatás következik...

November 18.

A kicsik november 26.-án lesznek 8 hetesek. Együtt ünnepeljük velük ezt és a Hálaadást is, ugyanis nem akarjuk magukra hagyni őket.
Másnap, 27.-én visszük őket orvoshoz. Eddig el kellene dönteni, hogy adassunk-e be nekik oltast. Az orvos szerint nincs túl sok értelme, mert amig Fürtös szoptat, addig a beadott oltás semlegesül. Ráadásul éppen ma vettem észre, hogy mintha többet szopnának a kicsik. Amikor kitettem a vacsorájukat, akkor is inkább elmentek szopni és utána kicsit nassoltak, de a kitett kaja kb fele megmaradt.
Lonci gazdája már jelentkezett is, hogy elvinné a kislányt jövő hétvégén. Hihetetlen milyen gyorsan elment az idő. Talán azért is érzem igy, mert az első 4 hétben szinte semmit nem kellett csinálnunk a kiskutyákkal, a lepedő cseréken kivül.

November 15.

Ma 20 fok felett volt a hőmérséklet. Jól jött ez a szép nap a sok esős, hűvös nap után. A kutyák nagyon élvezték, egész nap az udvaron voltak és hatalmasakat játszottak. Ma először adtam nekik vizben áztatott száraz kaját, csak Zokninak adtam konzervet, mert neki még mindig nincs annyi foga, mint a többieknek. Ő még mindig kicsit kisebb, a többieknél, ezért külön etetjük, hogy biztosan elegendő mennyiséget egyen. Ma egész délután kint voltunk mi is az udvaron és rájöttünk, hogy igazából nem is biztos, hogy kisebb csak valahogy az ő szőre nem olyan hosszú és szétálló, mint a többieké. Amúgy nagyon szép és formás kutya. Ráadásul olyan erő van benne, hogy a hátára nyomja bármelyik tesóját. Ja, és a zoknija eltűnt.

Emlékszem, amikor Fürtöst is megnyirta egy hozzá nem értő, magát kutya kozmetikusnak nevező hölgy, Fürtös is negyed akkora lett, mint volt. Olyan vékony lábai lettek, mint egy őzikének. El is neveztük Fanninak, valahogy jobban illett rá :)

Most már nem mindig alszanak együtt a kicsik. Eddig mindig egy kupacba gyültek össze vagy legalabb is valamilyen testrészüknek kellett, hogy érintkezzen egy másikkal. Pár napja vettem észre, hogy erre már nincs feltétlenül szükségük. Azért persze még gyakran összebújnak.

Fürtös még szoptat, de egyre kevesebbet. Én, mint nagy szoptatás párti kicsit nehezen élem meg, hogy a kutyám nem szoptat annyit, de én is látom, hogy nincs elég teje és ezért ritkultak az alkalmak. A kicsiknek persze még a tej az igazi finomság. Ha Fürtös beáll nekik szoptatásra, akkor az éppen kitett kaját is ott hagyják és futnak szopni.

pár fotó az elmúlt hétről:

az alvó poziciók szám végtelen

Pár észrevétel a kicsikkel kapcsolatban, (persze ezek nem tények):

a fehérek többet alszanak és gyorsabban elfáradnak játék után

A feketék mindig mindenhonnan kiszabadulnak.

A fehéreknek jobban megy a "szobatisztaság"

A kutyák néhány napja a garázsban alszanak. Már kezelhetetlenné vált a lakásban tartani őket.

November 11.

Úgy tűnik a kutyák biológiai órája visszafelé jár. Most már 3 napja 5-kor kelnek...és mi is. Pedig nappal tényleg próbáljuk őket kellőképpen megmozgatni és kifárasztani az udvaron.
Ma borongós napra ébredtünk és már előre félek attól, hogy mit kezdünk majd 8 eleven, mozgásra vágyó kutyával a házban.
Jaj, csak álljon el az eső!!!

November 8.

Ma reggel a konyhában 8 kiskutya várt és az anyjuk...az állapotokat mindenki képzelje hozzá. Valahogy kiszabadultak a helyükről újra. Már több óvintézkedést tettünk, de mindig valahogy túljárnak az eszünkön.
Bercelt elkezdtem felkésziteni arra, hogy a kiskutyák nem maradnak velünk örökre. Nem nagyon hallgat végig és eddig mindig azzal zárta le a témát, hogy DE IGEN. Nehéz időszak lesz nálunk a december eleje. És gondolom az sem segit majd, hogy a kicsik nem egy nap mennek el mindannyian, igy minden alkalommal egy újabb csalódást kell kezelnünk. Nem tudom mivel tudnánk egy kicsit elterelni a figyelmét. Nehéz bármit is kitalálni, hiszen Bercel minden nap órákat tölt a 8 kis csöppséggel az udvaron.

November 6.

A kiskutyák hivatalosan is udvari kutyák lettek, most már 4. napja reggeltől sötétedésig kint vannak. Figyelni kell rájuk, mert néha meglógnak, de eddig szerencsére még nem volt gond. A legijesztőbb eddig az volt, amikor Betyár és Suba bandáztak együtt és átmásztak a kerités alatt. Szerencsére az éppen nyitott garázsba vitt az útjuk, nem az utca felé. Azóta 5 percenként kinézek és megszámolom őket. Amilyen ütemben nőnek pár nap múlva már talán nem kell félni attól, hogy bárhol is kilógnak...hacsak nem kezdenek el ásni.

Ma Bercel óvodás csoportja jött hozzánk kutya látogatóba. A gyerekek imádták a kiskutyákat, a kiskutyák és Fürtös élvezték a sok simogatást.

Az egyetleg kellemetlenség, amit a kiskutyák jelnleg okoznak, hogy 6 körül ébrednek fel reggel és ezt elég hangos sirással, ugatással jelzik. Ez persze felébreszti Botit, az egy éves fiamat, aki hozzászoktatott minket ahhoz a luxushoz, hogy reggel 8-ig alszik. Remélem, hogy a kutyáknak is átáll lassan a biológiai órájuk és tovább alszanak reggel.

November 4.

Ma végül kaptak egy kis konzerv kaját a kiskutyák. Kézből adtam, hogy biztosan jusson mindenkinek egy kevés. Nagyon izlett nekik.
Zokni talán a legkisebb kutya. Őt próbláljuk külön is rátenni Fürtösre, de néha úgy tűnik, hogy nem kér a repetából. Talán ő ilyen alkat. Azt hozzáteszem, hogy ő az egyik legvagányabb kutya. Nem pazarolja alvásra az idejét, inkább bejárja a kertet vagy eljön velünk hintázni. A többiek még nem merészkedtek a terasztól ilyen messzire. Sokat mozog az biztos.
1 hete elkezdtük a szobatisztaságra nevelést is, az ugynevezett Misty Method alapján. Nagyon ügyesen ráéreztek a dologra már. Betyár szerintem már 100%-osan jár WC-re.
Fürtöst pénteken orvoshoz kellett vinnünk, mert észrevettem, hogy még mindig vérzik egy kicsit. Hüvelygyulladása van, de azóta szedi a gyógyszerét és már láthatóan csökkent a vérzés. Remélem gyorsan rendbe jön. Egyre édesebben játszik a kicsikkel az udvaron.
Végül is reggel fél 8-tól este fél 6-ig kint voltak ma a kicsik. Csak kétszer jött rám a szivroham, hogy hiányzik egy, de aztán mindig megtaláltam a kis csavargót. Nem ártana átnézni a keritésünket, hogy hol tudnak esetleg meglógni. Nem igazán 10 centis kutyákra készült.

Négy és fél hetesen

Azt hiszem a kiskutyákat megütötte a szabaság szele, de rendesen. Reggel kikövetelték maguknak, hogy kitegyem őket az udvarra. Fél 8 révén még várni akartam, amig kicsit felmelegszik az idő, de ők elég egyértelműen jelezték, hogy az udvarra vágynak, de azonnal. Ahogy kitettem őket eszeveszett kergetőzésbe és bunyóba kezdtek és ezt kb egy órán keresztül abba sem hagyták. Eddig játék után úgy láttam, hogy inkább visszavágynak a megszokott helyükre aludni, de most minden gond nélkül elaludtak kint. Úgy tűnik a hideg sem zavarja már őket. Kitettem Fürtösnek egy kis vizet és most először ők is megkóstólták. Nagy élvezettel lefetyelt mindegyik. Anyatejen kivül még nem kaptak mást, de többen már nagy érdeklődést mutatnak Fürtös kajája után, páran már bele is kóstoltak szerintem, úgyhogy lassan megkinálom őket egy kis konzerv táppal.